2014. május 17., szombat

Tizenkettedik

Sziasztok! Először, megköszönném a sok-sok megtekintést, és a 84 feliratkozót! Másrészről pedig, alkuval jövök nektek! Arra panaszkodtak, hogy rövidek a részek, szóval, arra gondoltam, hosszabbak lennének , DE! Akkor csak kéthetente hoznék újat. A döntés a ti kezetekben van skacok! Döntsetek, és írjátok meg nekem bárhova, ahova szeretnétek! Névtelenül is lehet megjegyzést írni! c: Puszi, Niko.x

P.S. Kitettem a Twitterem.:) Ott is felvehetitek velem a kapcsolatot, szívesen beszélgetek az olvasóimmal.x


Az ég dörgése, és az eső monoton zuhogása tökéletesen passzolt a hangulatomhoz. Vajon, tényleg szeret engem bárki is? Liam hosszadalmas órákon át püfölte az ajtómat, miközben könyörgött, hogy engedjem be őt. Nem. Nem akartam, hogy lásson, miközben szétesek, nem akartam, hogy lásson, mikor a padlón vagyok. Könnyektől ázva keltem fel a hűvös padlóról, és indultam el a szekrényem előtti szatyrokhoz. Kihúztam belőle a cipősdobozt, és a benne rejlő lábbelit felhúztam lábamra. Mosolyogva méregettem magamon, és gondolkoztam el azon, hogy mivel érdemeltem ezt ki tőle. És a leggyötrőbb kérdés mind közül. Mivel érdemeltem ki szeretetét? Amióta Harold nincs itthon, minden a feje tetejére állt. Minden megváltozott. Mi fog történni, ha visszatér? Mi lesz Liammel, és velem? Hova fog menni? Miért nem mehetek vele?


Halkan nyitottam ki az ajtómat. Settenkedve indultam meg a fürdőszoba felé, amikor megláttam Liamet a szobám bejárata mellett összegörnyedve. Szuszogva alszik. Fejét tartva támaszkodik térdének, miközben nyitott szájjal s félrecsúszott sapkával a fején alussza, az igazak álmát. Óvatosan léptem át rajta, hogy be tudjak menni a fürdőszobába. Mikor sikeresen beértem a helyiségbe, hangos sóhajjal ültem le a kád szélére. Hajamba túrva néztem a hófehér plafonra, s gondolkoztam el a mai napon. Egy újabb felejthetetlen nap, az utolsó napom tizennyolc évesen. Kicsit fellelkesített ez a tudat, bár nem sokat változik ettől az életem. Lerúgtam lábamról az új cipőmet, leszedtem magamról minden ruhadarabomat, és beálltam a kádba. Szokásomat követve húztam el a zuhanyfüggönyt, és csak ezután nyitottam meg a csapot. Beállítottam langyosra, már-már forróra, eldugaszoltam a lefolyót, s a szélen ülve vártam, hogy telítődjön meg vízzel. Mikor már majdnem tele volt, rózsa-levendula illatú habfürdőt folyattam bele, hogy habosabb legyen. Belecsúsztam az államig érő vízbe, s próbáltam ellazulni. Mélyen beszívtam az illatokat, s engedtem, hogy átjárják egész orromat. Szemeimet lehunyva feküdtem mozdulatlanul. Jól esett a csend, a nyugalom, a béke. Légvételem egyre nyugodtabb lett, akár szívverésem. Éreztem, ahogyan szemhéjaim egyre nehezebbnek bizonyultak, de agyam nem akart tiltakozni ellene. Nem volt ellenemre, hogy elaludjak.



Félálomban voltam, amikor zajokat hallottam. Nem is törődve vele feküdtem a már félig kihűlt vízben. A fény hirtelen sokkal jobban esett arcomra, mint pár pillanattal ezelőtt, majd ugyan annyi, amit megszoktam. Tudtam, hogy Ő az. Arcomat simogatta, s puszilt homlokon.
-Reb, sajnálom. Sajnálom, hogy ez történt. Én..én tényleg megkedveltelek, és nem akartam neked rosszat! Kérlek, bocsáss meg nekem! Kérlek... - suttogta. Szívem megszakadt szavaitól, s nem tudtam eldönteni, hogy válazoljak-e neki, vagy sem. Félőn nyitottam ki egyik szememet, s mértem fel, hogy a kád szélénél támaszkodik, s karján fekve bámul a földre. Felhúztam magam egy picit, hogy felüljek, amire azonnal felkapta fejét. - Reb - mosolygott rám. Viszonozva gesztusát simítottam végig vizes ujjammal arcát.
-Nincs miért bocsánatot kérned Liam! Nekem kell mindezt megköszönnöm neked! Soha nem éreztette velem még senki, hogy kedvel engem. Teljesen új volt nekem, és nem tudtam mit kezdeni a helyzettel. Köszönöm, hogy megmutattad, milyen, ha az embert szeretik! - köszöntem meg neki mindent. - Köszönöm a szavaidat, gesztusaidat, tetteidet! Tényleg, nem tudom elégszer elmondani mennyire jól estek, és esnek. Csak, maradj mindig ilyen, jó? Csak ezt ígérd meg! Egyszer találsz egy lányt, akit teljes szívedből szeretni fogsz! Boldog leszel vele.
-És ha azt mondom, hogy már megtaláltam ezt a lányt? - mártotta kezét a vízbe, s ragadta el enyémet. Összekulcsolta ujjainkat a víz alatt, és szemeimbe nézett.
-Nem Liam! Jobbat érdemelsz, mint egy olyan lányt, akit a legjobb barátod futtat, és nap, mint nap több férfival fekszik össze pénzért! Sokkal többre becsült lányra van neked szükséged! - szorítottam meg ujjait, s mosolyogtam rá.
-De Reb! Értsd meg kérlek azt, hogy mit érzek! Azt hiszem...azt hiszem szeretlek!? - mondta ki bizonytalanul az utolsó szót. Hirtelen mintha az idő is megállt volna körülöttünk. Csokoládébarna szempárja arcomat vizsgálta, s próbálta a reakciómat felkutatni.
-Liam ne! Pár nap alatt nem szerethetsz belém! Jó, igaz, hogy 0,2 másodperc kell, hogy az ember szerelembe essen, de akkor sem! Nem helyénvaló! Liam, én is szeretlek, de nem lehet! Kérlek, ne nehezítsd meg ezt az egészet! És most kérlek, odaadnád a törölközőmet? - fejeztem be mondandómat. Csalódott arccal bólintott rá, s kelt fel mellőlem. Nehezére esett neki is, és nekem is, hogy elengedjük egymás kezét. Szomorúan nyújtotta be a textildarabot, és én is szomorúan köszöntem meg neki.Már megint, mit tettem?


Égszínkék szememet megvizsgáltam a fürdőszobában, s öröm volt azt látni, hogy a megfelelő alvás miatt nincsenek táskáim. Mikor végre rendbe tettem magam, a szobámban Liam várt az ágy szélén ülve. Kikerülve őt, bebújtam a takaróm alá, s fejemet a párnán pihentetve vezettem végig tekintetemet hátán. Hirtelen hátrafordult, s valamiféle biztató mosolyt villantott arcán.
-Nem kellenek kamu mosolyok - motyogtam neki, amitől azonnal lekonyult szája. Felém fordult, s féloldalasan felfeküdt az ágyra. Hajamat kezdte birizgálni, én pedig előszeretettel bújtam hozzá.
-Tudom, hogy nem lehet közöttünk semmi -mondta lehangoltan.- De azért ma még bármit tehetünk.

Lehajolt hozzám s lágyan érintette meg ajkaimat. Arcomat simogatta, miközben csókolt. Még ez is kedves benne. Lejjebb araszolt az ágyban, s kezével hátamat simogatta. Kitéptem alóla a paplanomat, s betakartam vele őt is, hogy még közelebb tudhassam magamhoz. Lábamat összekulcsoltam övével, miközben kezemmel arcát fogtam. Átfordított hátamra, s felém hajolt. Eltávolodott arcomtól, s szomorúan méregetett engem, én pedig zavaromban oldalra fordítottam fejemet, és próbáltam nem elsírni magam. Visszafordított maga felé, s közelebb jött. Arcszőrzete csiklandozott, amitől felkuncogtam. Kezeimet tarkójára tettem, s trikója alá nyúlva simogattam hátát. Homlokomtól kezdve, a szememet, orromat, arcomat kezdte elhalmozni puszikkal, s egyre lejjebb ment. Nyakamat, és vállamat is végigcsókolta, amikor visszatért számhoz. Szenvedélyesen tette meg mindezt, majd egyik kezét derekamra rakta, miközben szemhéjaimat csukva tartva adtam át magam az érzéseimnek. Torkom égett, s gátolta légzésemet egy hatalmas csomó is. Szívem egyre többször dobbant fel, s egyre többet hagyott ki. Hátam alá tette kezét, s felemelt. Szemeim égtek, s néhány könnycsepp utat tört magának. Lelöktem magamról Őt, amit kérdőn nézett végig. Letöröltem a sós víztől áztatott arcomat, s mosolyt erőltetve helyére, ültem rá derekára.Végigsimítottam arcán, majd trikóját felhúzva mellkasáig pusziltam végig hasán. Néha felnevetett, majd hirtelen magára lökött, s megcsókolt. Levegő hiányában elhúzódott, s végigsimított arcomon.
-Biztos vagy benne? Nem akarok semmit rád erőszakolni - mondta simogató hanglejtéssel. Aprót biccentve egyeztem be, s mintha felgyorsultak volna a dolgok, lelökött magáról, s lehúzta magáról a felsőjét. Számat kezdtem rágcsálni, s nem tudtam elrejteni huncut mosolyomat. Közelebb húzott magához, s egymás előtt térdeltünk az ágyon. Derekamra tette kezét, s kínzóan lassan kezdte el pizsamatrikóm alját felhúzni. Lelöktem magamról, s szinte letéptem a ruhadarabot. Még mindig visszahúzódó volt, de szemében égett a tűz, és egyre durvábban ért hozzám.
-Liam, kérlek - ziháltam, miközben nyakamat szívta ki. Hirtelen elugrott tőlem, s félőn nézte azt a helyet, amit pár pillanattal ezelőtt kínzott. Aggódóan sandított arcomra, s sajnálkozó arckifejezéssel bámult engem.
-Sajnálom, én..én nem akartam - hebegte, amin csak mosolyogni tudtam. Közelebb mentem hozzá, s löktem rajta egyet. Ráültem derekára lovaglóülésben, s kezemmel mellkasán támasztottam meg magamat. Megmarkolta fenekemet, amitől kisebb bizalomlöketet adva nekem, beleharaptam alsó ajkába, amit csak egy morgással jutalmazott. Átfordított a hátamra, így ő került felém.
-Csak, próbáld meg élvezni! - vont vállat, és bugyim szélével kezdett szórakozni. Aprót bólintottam rá, s nadrágjába kapaszkodva kezdtem letolni róla. Alsónadrágja feszült fenekén, s a felső pántja szinte elszorította derekát. Szinte végig próbált csókolni, de néha eltávolodott.
-Nem, nem akarom, hogy egy legyek a sok közül! Add át magad teljesen. Nem az egyik kuncsaft vagyok, nem pénzért csinálod. Csak élvezd, és engedd el magad! Bízz bennem Reb! - búgta a szavakat fülembe, miközben lefelé húzta bugyimat. Hatalmasat nyelve próbáltam kizárni mindent, ami nem idevaló gondolat. Lerúgtam magamról a végén, s próbáltam lenézni, de megfogta államat, s maga felé irányította tekintetem.
-Csak a szemembe nézz! Csak rám nézz! - utasított, mintha szűz lennék, és nem tudnám, hogy működnek a dolgok. Lehúztam boxerét, de tartva a szemkontaktust, nem néztem oda. Lelassultak a történések. Mindent kínzóan lassan csinált, ami kiakasztott. Egyre többet akartam, érezni őt. Élveztem, hogy Ő akart nekem adni valamit, és nem én neki. Hihetetlenül jól éreztem magam, s szinte minden pillanatban éreztem, hogy most azonnal belehalok a gyönyörbe, amit okoz nekem. Homlokán gyöngyöző izzadságcseppjeibe beleragadtak odalógó hajtincsei, a többi pedig arcomat csiklandozta. Hátam megfeszült, s körmeimet többször végighúzva hátán, amikor éreztem, hogy gyorsítani kezdett, persze nem bántam. Az eddigi halk nyögéseim egyre kitörőbbek lettek, és ő sem tudta visszatartani kikívánkozó érzéseit. Az egyik pillanatban valamiféle fájdalom- és élvezetérzet kavargott bennem, amikor megérintette G-pontomat.
-Liam! - sikítottam fel, amikor éreztem, hogy hamarosan eljön az a bizonyos pillanat. Egyre gyorsabb és gyorsabb lett, s ajkát enyémnek tapasztva próbált még vinni engem az árral. Szájába nyögdécselve fogtam meg tarkóját egyik kezemmel, míg a másikkal a lepedőt ujjaim közé gyűrve próbáltam valahol levezetni az élvezetet. Elkaptam fejemet, s oldalra fordítva próbáltam türtőztetni magamat.
-Még egy picit bírd ki! - utasított, s erősen és egyben gyorsan kezdett mozogni. Hangosan sikítva kaptam hátához s karmoltam bele utoljára, miközben ő is elért oda, ahova én. Kifulladva csókolt meg ismét, majd óvatosan kicsusszant belőlem, majd szétterült mellettem. Szememet csukva tartva feküdtem hátamon, miközben szám szélét harapdáltam ahogy visszagondoltam afférunkra. Mosolyra húztam számat, s nevettem fel egy picit. Felültem az ágy szélére, s lábamat lógatva dőltem hátra. Fejemet Liam hasán pihentettem, s nem tudtam mit tegyek.

-Most zavarban vagyok - mondtam neki, mire párat sóhajtott, s nehezére esett választ adni. Fekete loboncomat kihúzva fejem alól szétterítette arcom körül, s szeretetteljesen simogatta.
-Miért?
-Mert nem tudom mi szokott ezután történni. Sosem..sosem szeretkeztem még - szégyelltem el magam, és éreztem az arcomban feltörő pírt. Fáradtan felkuncogott, s próbált értelmes választ adni.
-Semmi. Semmi nem történik ezután. Ne görcsölj rá Reb! Csak élvezd, és hagyd egy kicsit, hogy csak úgy teljen az idő. Nem a kuncsaftod vagyok, nem pénzért csináltad. Szeretlek, érted? Még ha nem is lehet köztünk az ég világon semmi, akkor is, érted? - mondta, amitől szívem szerint sírni kezdtem volna. - Na gyere ide!
Felkúsztam mellé, s a takarót magunkra dobva karoltam át, s néztem fel arcára. Szemei egyre több időre csukódtak le, majd magához húzott, s arcomat puszilgatva bóbiskolt.
-Most alszunk? - kérdeztem bizonytalanul, amikor féloldalasan mosolyogni kezdett, s kinyitotta szemeit.
-Csak pihenünk.
-Te voltál az első, aki nem a saját élvezetét tette előre, hanem azt, hogy nekem is jó legyen. Köszönöm -másztam feljebb arcához, hogy puszit adhassak neki. - Nem tudom mikor lesz ennek az egésznek vége. Tudod, szeretnék egy unalmas, lapos, tizenkilenc éves lány lenni. Aki feküdhet a kanapén, megnézheti nyugodtan egy sorozat összes évadát. Vacsorát főzni a barátomnak, beszélgetni vele, meghallgatni. Szeretnék tanulni, és olyan munkát végezni, amit szeretek. Vajon, sikerülni fog ez valaha is?
-Sosem szabad feladni Rebecca. Mindig lesz választási lehetőséged, és rajtad fog állni, vagy bukni, hogy hogyan döntesz! Ez csak átmeneti helyzet, mindig lesz jobb! - mondta, miközben végig csukva volt szemhéja.
-Hol van most Harold? Mit kell elintéznie? - tettem fel azt a kérdést, ami már napok óta gyötört.
-Nem a szokásos kérdés, miután szexeltünk - nevetett fel, majd szinte azonnal komoly lett arckifejezése. - Az apjához ment, afféle találkozzunk apával négy év elteltével címszóval. Szerintem napok kérdése, és visszajön.
-Remélem holnap még nem lesz itthon. Szeretném veled tölteni a szülinapomat. Tökéletes lenne! - simogattam meg arcát, amire lejjebb csúszott, ráfeküdt mellemre, s puszit adva rá, kezdett el dünnyögni.
-Jó éjt Pöttöm.

21 megjegyzés:

  1. Na szia, az elejétől kezdve olvasom a sztorit, ezért sajnálom hogy még csak most írtam.
    De nagyon-nagyon imádom ezt a blogot, minden héten epekedve várom a részeket.
    Én Liamnek szurkolok. ♡ Csak így tovább. Nagyob tehetséges vagy ;) :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ennek nagyon örülök, és nagyon köszönöm a dicséretet!:)
      Niko.x

      Törlés
  2. Nagyon jó lett, de kéthetente ritkán lenne

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ti döntötök, de ha nem ír senki, marad úgy, ahogy eddig volt.
      N.

      Törlés
  3. Tihanyi Boglárka2014. május 17. 10:50

    Nagyon szeretem ahogy írsz. Folyamatosan, minden szombaton várom hogy jöjjön az új rész. Én is Liamnek drukkolok, nagyon is. :) Gratulálok.Ne hagyd abba ;)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm szépen, nincs a terveim között, hogy abbahagyom.:)
      N.x

      Törlés
  4. Nagyon jó lett :DD Viszont még mindig hiányolom Harry-t :)))
    Két hééét?! Te megőrültél!? Így is alig tudom kibírni az egy heteket, nem hogy kettőt!! :D S szerintem nem is rövidek, pont jók!
    S most újabb egy hét várakozás, ami nem fog hamar letelni, mert dolgozatos hét. De jó lesz majd olvasni egy nehéz hét végén! :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nyugi nyugi nyugi, nemsokára lesz Hazza!:)
      Csak egy felvetésnek szántam, ti döntötök róla.:)
      Sok sikert a dogákhoz!:)
      Niko.xox

      Törlés
  5. Hát ez is profi, mint a többi..:) Így jók a részek hosszai..:) De remélem Harry lesz a befutó..;)
    Csak így tovább..:)

    VálaszTörlés
  6. Szuper rész lett! Imádtam! Kíváncsian várom a folytatást!!.

    VálaszTörlés
  7. Én ma kezdtem el olvasni a blogod és...eszméletlen jól írsz:) egy nap alatt kivégeztem az összes részt remélem gyorsan hozod a kövi részt mert tényleg nagyon tetszik:))

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ohh, örülök, hogy tetszik! Mivel új vagy, szólok, csak és kizárólag szombaton vannak új részek.:) Így viszek egyfajta rendszerességet a blogba, és így én is kényelmesen tudom írni!:)
      Niko.x

      Törlés
  8. Sziaaaa!!!:))
    Én már tegnap estétől olvasom a blogod és...ez valami FANTASZTIKUS!! *-*
    Azért kicsit sajnálom Rebeccát..:33
    Remélem valamilyen csoda folytán BOLDOG lesz ott vagy valahol máshol...[valakivel] !! :))
    Szóóóóval...OLVASLAK!! :D
    Nagyon kiváncsi vagyok mi lesz ha Harold haza megy! ;))
    Csók

    Nessa xoxo

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Heyo Nessa.c:
      Köszöntelek itt, nálunk!:)
      Maradj velünk sokáig!
      NIko.x

      Törlés
  9. Ma hazaertem a sulibol , és valahol megláttam a blogod , gondoltam miért is ne, úgyhogy belekezdtem ..:)
    Kétszer olvastam el minden részt, lehet harmadiknak is belekezdek :))
    Óriási gratula, engem meg sose fogott le ennyire egy blog...:))
    Maradjon az egyhetes várakozás szerintem, mert ezt a 2,5 napot se fogom kibírni szombatig....:)
    (telorol vagyok így nem tudok névvel írni, kicsit szar már és semmire nem jó:DDD) De monogrammot azért írók:))
    További sok sikert, csak így tovább ^^
    Aztán siess a kovivel :)))
    T.R.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. De édes vagy, annyira jól esik!
      Köszönöm neked , és remélem velem maradsz a történet végéig!
      Nem írok sokszor szívet, de neked muszáj!<3
      Niko.xoxo

      Törlés
  10. egy nap alattolvastam el az egeszet.! nagyon jo lett.<33

    VálaszTörlés
  11. Köszönöm, örülök, hogy tetszik neked!:)
    N.x

    VálaszTörlés
  12. OMG.IMÁDOM <3 kérlek mindenképpen folytasd <3

    VálaszTörlés