2014. július 11., péntek

Tizenhetedik

Sziasztok! Elég mozgalmas hetek vannak mögöttem, ezért kések egyfolytában. 126 olvasó, +39.000 oldalmegnyitás, ezekért annyira hálás vagyok nektek! Sajnálom, hogyha nem olyan hosszúságú, tartalmú részeket hoztam mostanság, amilyeneket elvártatok, próbálok javítani rajtuk, de a szociális életem kezd a béka feneke alá bújni. Nem rátok tartozik, nem terhellek titeket ezzel. Jó olvasást, puszi. Niko.xoxo

P. S. Mostantól össze-vissza lesznek részek, mivel akkor írok, amikor időm engedi. :)

Korán reggel arra kelni, hogy valaki arcon vág, majd lök rajtad egyet, felemelő érzés. Harold másnapossága már álmában érzékelhetőnek bizonyult, s amikor én is kikecmeregtem a párnák közül, valami borzalmas fájdalom hasított a fejembe. Tegnapi ruhám csálén csavarodott rajtam végig, amit szívem szerint letéptem volna magamról. A fürdőszoba felé sétálva, amikor a hajamba akartam túrni, hogy megigazítsam, egy orbitálisan nagy csomóba akadtak meg ujjaim. Tökéletes reggel. Mások reggelit várnak, rózsával, kockás hasú, könyvbeillő tökéletes férfival, egy tengerparton. Nekem maradt a tökéletes másnaposság, reggeli arcon vágás, horkolás, borzalmas reggeli kinézet, egy másnapos hapek és a fáradtság. Puha talpam csapódott a hideg kőhöz, s mintha nem lenne elég gondom ezzel az egész nappal már most, még a küszöbbel is sikerült ismeretséget kötnöm. Káromkodva léptem be a helységbe, majd sétáltam a tükörhöz, amit ezután gyatra ötletnek éreztem. Jobbra számítottam az elfolyt szemfestéknél, és annál a hajnál, amit még a madár is fészeknek néz. Fújtatva mostam meg az arcomat, s próbáltam magamhoz térni, hátha. Görnyedt tartással indultam el a konyha felé, hogy valamit igyak, amiben a semminél is kevesebb alkohol található. Kinyitottam a hűtőt, amiben a töményeken kívül aligha volt található bármi is, talán egy kis tejszínhab. Nem akarok tudni miért tették ide, és mit gondoltak, mihez is kell egyáltalán. A fekete bárszékre ültem, ahova tegnap Harold is, és a nappalit bámultam. A bőrkanapé üresen állt, s várta, hogy helyet foglaljanak rajta. A vörös díszes párnák jobbra-balra álltak és a karfán lévő takaró sem volt igazán a helyén. Kissé felriadtam a hálószobából kiszűrődő horkantásoktól, amit valószínűleg egy troll is megirigyelne. A hatalmas ablak által nyújtott látvány káprázatos volt, s magával ragadó volt a felkelő nap kinézete.

-Jaj fogd már be! - nyögtem fel, amikor ismét Harold horkolásának hangja csapódott hozzám. Mély, öblös hangja helyett, inkább egy kiskutya nyöszörgéséhez hasonlított a nyavíkolása. Túl korán volt még, hogy a hangoktól elmeneküljek az étterembe, vagy a szaunába. Nem tudom mikor nyit az uszoda, vagy egyáltalán bármi is itt. Egy pohár víz társaságában a garnitúrához vonszoltam magam, hátha tudok még aludni valamennyit. Arcom sajgott Harold csapásától, lábaim fájtak a tegnapi éjszakától és testem is hetven évesnek érezte magát. Ittam pár kortyot majd a takarót magamra terítve helyezkedtem kényelmes testtartásba. Szívem egyenletesen dobogott, s a légvételem is egyre lassult. A puha anyag simogatta bársonyos bőrömet, és a levegő is pont jó hőmérsékletű volt.


Minden fekete- és fehér volt. A víz tükrében semmi sem látszódott, a mólót is szürkeség öntötte el. Hosszú volt az egész fa tákolmány, ami végigvitt, egészen a semmiségbe. A végén egy halvány alak látszódott néha. Az ég egybeolvadt a tóval, nem lehetett megkülönböztetni a kettőt egymástól. Testem minden porcikája remegett, de nem voltam ideges. Éreztem a megnyugvást, és annak szöges ellentétét. A haragot, szenvedést. Ami egyre jobban áthatolt rajtam, amint a férfi felé indultam meg. Fejére kapucnit húzott, hogy még véletlenül se látszódjon arca. 
-Harold!? Mondd kérlek, hogy te vagy az! - sikoltottam a semmiségbe. Az alak hátat fordított, s ledobta magáról bőrdzsekijét, amin eddig visszaverődött a fehérség csillogása. Számat harapdálva kezdtem gyorsabban haladni felé, hátha ki tudom deríteni kilétét. Ziháltam, ahogy egyre közelebb értem Hozzá. Kezét hátra nyújtva emelte fel mutatóujját, jelezve, hogy ott álljak meg, ahol épp vagyok. Akaratomon kívül ragaszkodott talpam ahhoz a bizonyos ponthoz, de lelkem nem akart nyugodni. Erőt véve magamon rugaszkodtam el magamtól, hogy ismét felé rohanhassak. 
-Ki vagy te? - suttogtam, amikor már csak pár centiméter választott el minket. Mély levegőket véve feszítette össze ökleit, s préselte össze izmait. Pólójának varrásai foszlottak szét, ahogyan egyre nagyobb izomtömeg keletkezett testén. - Fejezd be, megijesztesz! 
-Menj innen! - ordított rám mérgesen. Hangjában hallatszott némi megbánás és szánalom. Valami kötött hozzá. Egy láthatatlan cérnaszál. Egy ócska, foszladozó madzagdarab, ami megmagyarázhatatlan volt közöttünk. Nem hasonlított Haroldra. Nem hasonlított Felipéhez sem.
-Liam? 
-Nem tudom ki az a Liam, és Harold. Hagyj már te nő! - fordult meg, s kapott halántékához mindkét kezével. Kabátját lerúgta a semmibe, ami alattunk tátongott, s közelebb húzott magához. Ujjai szinte belevájtak húsomba, mégsem éreztem kellemetlennek. 
-Mit keresel a legszélén a mólónak?
-Mi közöd van hozzá? 
-Nem tudom. De akkor is érdekelne! - nyöszörögtem, amikor megláttam arcát. Borostája lassan szakállá nőtte ki magát, s mindenhol beforratlan sebek tátongtak. Számat nyitva tartva figyeltem és néztem át minden apró nanométerét bőrének. Koszos volt, talán még bűzlött is. Hunyorogva bámult engem, majd magához vont. Meglepődve karoltam át, és egy érzést szüntelenül éreztem. Én Szeretem Őt, de nem tudom ki az az Ő. Hangokra lettem figyelmes, mire körülöttem minden kezdett elhomályosodni. Az alak elengedett, s integetve lépkedett a móló legutolsó falécéhez. Egy utolsót hátrált, és eltűnt. 

Harold hangjára ébredtem fel. Felettem állt, s mondhatni üvöltött.
-Mi a franc bajod van? - dörzsöltem meg szememet, miközben felültem, s letettem a kőre lábaimat. Hirtelen elhallgatott és tágra nyílt szemekkel figyelt engem.
-Becca, álmodban olyan hangosan beszélsz mint egy félőrült!
-Te meg úgy horkolsz mint egy troll! - sipákoltam. Megszeppenve állt előttem, s elég diszkréten végigmért tetőtől-talpig.
-Gyönyörű vagy.
Kérdőn néztem rá, s legyintettem, hogy ne húzza fel az agyam. Gyors hangulatingadozását beazonosítottam a másnaposság egyik jeléül, és próbáltam nem törődni azzal, amivel bókolni próbált. A hálószobába dülöngéltem, miközben figyeltem arra, hogy ne essek orra Harold koszos ruháiban, amit higiénikusan a földre dobált. Kivettem bőröndömből egy fehér átlátszó selyeminget, egy fekete ceruzaszoknyát, és az egyik bézs színű magassarkúmat. Fekete melltartómmal küszködtem, hogy végre betudjam kapcsolni, amikor Ő mögém került, és egyszerű mozdulattal összepattintotta a két végét. Kezeit csupasz derekamra tette, majd hasamat végigsimítva ölelt magához. Ingének ujja könyökéig fel volt tűrve, így kivillantak aprólékos tetoválásai. Szemeimet lehunyva dőltem neki mellkasának, és vártam, hogy puszikkal, csókokkal lepjen el. De, nem tette. Csak ölelt, s ide-oda dülöngélt közben. Fejét vállamra hajtotta, s lehunyta szemeit. Pillái arcára hulltak, haja pedig nyakamat csiklandozta.

-Korán reggel arra keltem, hogy fejbe vágtál - mondtam kicsit elhalóbb hangon, mint ahogy gondoltam. Halk bocsánatkérések közepette egyik kezével arcomat arrébb fordította, hogy egy apró csókot nyomott szemem sarkába. Alkarom kezdett libabőrös lenni, ahogyan oldalamat cirógatta ujjaival. Pár percig még így álltunk némán, majd elengedett, s kiment a szobából. Tovább öltöztem, s amikor kész lettem egy hangos sóhaj mellett elkezdtem mindkettőnk ruháit összepakolni. Magabiztos léptekkel léptem át a küszöböt, és ültem le Harold mellé a nappaliban. Kezét a háttámlára fektette, másik kezével a telefonját nyomkodta, eközben lábait keresztbe téve kopogott cipőjének orrával a kövön. Kezemet combjára tettem, s körmömmel kezdtem cirógatni egy kis részt.
-Éhes vagy? - kérdezte meg, s eltette zsebébe mobilját. Bólintva jeleztem neki, hogy igen, már lassan éhen pusztulok. Feltápászkodott, s magával húzott. Lábán feszült sötétkék farmerja, hátán pedig piros inge akart szétszakadni. A liftben végig fogta a kezem. Biztos félt, hogy elmenekülök tőle. A zárt liftből. Menekülök.

20 megjegyzés:

  1. Nagyon nagyon jó lett :D hozd a kövit minél hamarabb♥♥

    VálaszTörlés
  2. OMG. Ez nagyon nagy lett. Ez az álom..huh. Nem tudom hova tenni. Egyszerűen imádom a blogod! Minél hamarabb hozd a kövi részt! ;) Millió puszi: Hope C.

    VálaszTörlés
  3. ohhhh imádom ❤ annyira jó , hogy ilyen se veled se nélküled kapcsolatban vannak, és hogy Harold tudd gyengéd is lenni :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Örülök, hogy kedvedre vált.:)
      NIko.x

      Törlés
  4. Ahhw...Véégre!!! Megbolodnítottál te lány!! :)))
    Amúgy nagyon cuki rész lett, az álmot leszámítva, aminek remélem a következő részekben kiderül a jelentése! :DD
    Amúgy ezentúl akkor hogy lesznek a részek? :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Sajnálom drága.:S Nem így volt tervbe, hidd el nekem!
      Mostantól a részek nem megszokottan szombatonként lesznek, hanem akkor, amikor végzek a résszel, és kiteszem.:) Nem fogok hónapokat kihagyni nyugodjatok meg! Lesz, hogy két hétig nincsen, de lesz olyan, hogy egy héten két bejegyzés is napvilágot lát.:) De azért próbálom rendszerezni, amennyire lehet! Úgy csinálom, hogy nektek, és nekem is jó legyen!:)
      Nicole.xoxo

      Törlés
  5. Ohh nagyon jó rèsz lett!! :) Az álom pedig elèggè fura volt !!! :)

    VálaszTörlés
  6. Most írok legelsőnek kommentet. Már nem is tudom hogyan találtam rá a blogodra, azt pedig végképp nem értem hogy miért kezdtem el olvasni. Hisz nem vagyok directioner. Csak maximum egy fan és úgy is csak Zaynt (szerettem) szeretem. Viszont a történetednek köszönhetően Harryt is igazán megszerettem. Egyik kedvenc blogom, talán mert egyedi a történet és a fogalmazásod is csodálatos.

    Xoxo

    VálaszTörlés
  7. Kedves Zsanett Király!
    Nem tudom miért, hogyan, és hol találtál a blogomra, de Isten hozott téged!:) Attól, hogy nem vagy Directioner a történetet nyugodtan olvashatod, végül is, nem a banda szerepel benne, nem is híresek, szóval vegyünk úgy, hogy csak Harold kinézetét, és nevét használtam fel, a jelleme is különbözik.:) Na jó, néha benne van Liam is, de mostanában nem nagyon. Lényeg, örülök, hogy csatlakoztál hozzánk, remélem maradsz velem a harmadik évad végéig.:)
    Nicole.xoxo

    VálaszTörlés
  8. Helló :)
    Én most írok először kommentet, mivel 2 napja fedeztem fel ezt a csodálatos történetet amit alkotsz. Nagyon igényesen van megcsinálva, ezért úgy gondoltam belekezdek. Amikor megláttam, hogy mennyire jól néz ki a 'fejezetek' link, akkor már biztos voltam benne, hogy végigolvasom. Igen én egy blogot elsőre mindig a kinézetéről ítélem meg. Nagyon tetszik az alapötlet, nem sablon sztori, ami már minden második blog.
    És akkor még nem tudtam, hogy a fogalmazásod, a történetvezetésed, és a fantáziád ilyen nagyon ELKÉPESZTŐ!! tényleg úgy éreztem magam mintha egy könyvet olvasnék, és bárhányszor eldöntöttem, hogy nah, most már aztán tényleg kéne valamit csinálnom az olvasáson kívül, nem tudtam megtenni, mert annyira lekötött a történet és mindig csak vártam és vártam hogy mi fog belőle kisülni. A hasonlatok olyannyira gyönyörűek, vagy éppenséggel elgondolkodtatóak voltak, hogy egy író is megirigyelné!
    Például ez: "Én is csillag akarok lenni. Egy csillag, amiben több millió ember gyönyörködik esténként. Valaki csillaga, valakinek a legfényesebben ragyogó csillagának lenni. Nem akarok ember lenni. Az emberi gondok, érzelmek ,kusza kapcsolatok, elítéltek, elhamarkodott döntések mind csak ebben a fajban léteznek" Tényleg nem tudom, hogy ezeket hogyan tudod így megfogalmazni, egyáltalán kitalálni! De mindenesetre nagyon tetszenek :)

    Becca karakterét nagyon megszerettem, tud úgy is ribanc lenni, hogy közben nem veszít a nőiességéből, és értelmes, magabiztos tud maradni.

    Harold....először amikor olvastam hogy mindig így hívják, röhögtem! :D aztán rájöttem, hogy végül is ez a neve, de ahány blogot olvastam, soha nem hívták benne haroldnak harryt. Szóval ezért is le a kalappal előtted ;) Nagyon jól megcsináltad az ő karakterér is, alapjáraton egy mogorva, hangulat ember, akinek sok titka van, de tud kedves és gondoskodó is lenni ha akar. A kapcsolatuk Beccaval már igazán régóta megvan én úgy érzem. Harry szerintem szereti őt már egy ideje, és nagyon cuki ahogyan gondoskodik a lányról. :3
    Biztos vagyok benne, hogy ezentúl mindig kommentelek, és bocsi hogy ilyen hosszút írtam, csak annyi minden volt bennem amit ki akartam adni és csak remélni tudom hogy el is olvasod :DD Remélem minél előbb olvashatom a következő részt, de mindenesetre naponta 1000-szer fogom nézni az oldalt :D
    Jó írást: ~An.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Angel!
      Nem tudok mit mondani, szavak nincsenek arra, hogy mennyire jól esett a kommented! A történetet természetesen folytatom, és ez a kis szösszenet ráébresztett, hogy van néhány ember, akit érdekel az, amit alkotok!:) Köszönöm még egyszer neked ezt a hosszú és tartalmas írást, nem felejtem! :)
      Niko.xox

      Törlés
  9. Szia:) én ma találtam rá a blogodra nagyon tetszik, és én nem vagyok 1D fan de nagyon tetszik. Végig is olvastam pár óra alatta az egészet <3 húú várom nagyon a következő részt:)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Heyo!c:
      Nagyon nagy örömöt okoz, hogy tetszik neked! Remélem velünk maradsz.:) Üdv köztünk.c:
      Niko.xoxo

      Törlés
  10. Nicooo! :3
    díj nálam ;) meandmyvampire.blogspot.hu

    VálaszTörlés
  11. Szia!:)
    Ma reggel keztem olvasni és máris elolvastam...annyira érdekfeszítő minden egyes mondatod! Ahw♥
    Imádom ahogy fogalmazol,ahogyan leírod Becka gondolatait!
    Nincsennek szavak mennyire imádom a blogod! :)
    Siess a következővel!!! Màr ki sem birom várni! ♥

    VálaszTörlés
  12. Kedves Vivi!
    Nagyon örülök neked is, Isten hozott nálunk!
    Értékelem, hogy tetszik neked az, amit próbálok alkotni.
    Sietek, nemsokára kész vagyok, nem kell sokat várnotok, ígérem!:)
    Niko.xoxo

    VálaszTörlés